Gyermekkorom fontos tényezője volt a ter­mészetben töltött idő: órákig kint voltam a sza­badban, 3-4 évesen és megfigyeltem az apró élőlények életét. Mindig vonzott a szemmel alig érzékelhető, lát­hatatlan réteg, amelyet csak úgy érzékelhetünk, ha túllépünk előítéleteinken, és teret adunk a megismerés lehetőségének. Mert valójában a ter­mészet tele van csodával, csak a rohanó üzem­módunk miatt nem látjuk. 2016-ban kezdtem a természetfotózást, és hamar rájöttem, hogy ezeket az apró csodákat más embereknek is látniuk kell. 

Az a tapasztalatom, hogy ha kellő nyitottsággal és elfogadással fordulunk az élővilág felé, akkor megmutatja azokat a megismételhetetlen pillanatokat, amelyek talán csak egyszer fordulnak elő az életben. Ezek a fotók természetesen csak a vizuálisan látható részei a teljességnek, ugyanis egy-egy fotó elkészítéséhez, rendkívül sok türelemre, kitartásra, helyzetfelismerésre, némi természetismeretre és intuícióra van szükség a technikai felkészültség mellett. A fotóim sikeresen szerepeltek több hazai, külföldi és nemzetközi fotópályázaton.

A makrófotóim legnagyobb részét fordított objektívekkel készítettem, de évről évre szeretek új dolgokat is kipróbálni és folyamatosan fejlődni. Lelki megnyugvást és békét hoz számomra a természetfotózás. A belső csend itt aktiválódik a legjobban, hiszen a folyamatos figyelés mindig rávezet arra, hogy a pillanatban legyek.